A debreceni Bushido Spartan Kempo klub 2006-ban alakult. Az edzések során a reális utcai önvédelmet célozzuk meg, ezért törekszünk arra, hogy az újonnan érkezők erőnlétét és technikai tudását a célnak megfelelően maximálisra fejlesszük. Természetesen egy harcművészetről beszélünk, tehát a fent említetteket megfűszerezi a japán tradíció. Törekszünk arra, hogy a Harc és a Művészet ne egymás ellen dolgozzanak, hanem egymásért! Ha szeretnél egy olyan sportot űzni, ami ötvözi az állóharcot a földharccal, fegyveres és töréstechnikákkal mindezt a hatékony önvédelem érdekében, akkor nálunk a helyed!
Amit első körben vezérfonalként érdemes letisztázni, ha emberekről beszélünk, hogy mindannyiunk életet két alapvető pillér határozza meg. Az egyik a sorsunk - adottságaink fizikai, szellemi, lelki értelemben- a másik az életutunk, melynek irányait döntéseinkkel befolyásoljuk. Az önismeret és környezetünk megismerése, tehát kritikus pont a kiegyensúlyozott élet kialakítása szempontjából.
A gyerekek csodálatosak és elképesztő potenciált hordoznak magukban, egytől egyig. 3 év alatt teljes kultúrákat képesek elsajátítani, minden szokás, nyelvi és etikett rendszerével együtt. Ehhez az elképesztő teljesítményhez, viszont egy nagyon lényeges feltétel szükségeltetik a biztonság.
Amikor megpróbáljuk górcső alá venni a harcművészeteket és az analitikus elemzés mellett össze is szeretnénk hasonlítani őket számos problémával találjuk szembe magunkat. Amit egyértelműen kijelenthetünk, hogy a harcművészeti mozgások gyökerei minden nép kultúrájában megtalálhatóak és a harcmezőre tervezték őket a fegyveres mozgásokhoz.
Egy rövid történet, hogy miért hozza el gyermekét edzeni.
"Felhívott egyszer egy nő, és a következőt kérdezte: Mi a stílusának mottója? A Zen Bu Kan Kempo mottója az, hogy engedj, hogy győzhess! Síri csend. Ezt hogy érti?. Asszonyom, mondjuk, hogy maga engem megtámadna, akkor én félrelépnék, és engedném, hogy elmenjen előttem. Köszönöm - mondta, és letette a kagylót. Egy óra múlva egy asszony két kis gyerekkel bejött az edzőtermembe. A bemutatkozás után elmondta: ő az, aki megkérdezte nemrég a stílus mottóját...
A Magyar Zen Bu Kan Kempo Sportszervezet Lévai László munkája által önálló független szervezetként bejegyzésre került, 1995. március 27-én, amelyhez bárki csatlakozhatott, aki a Dr. Harnos által vezetett úton akart tovább haladni és fejlődni. Ebben az évben vett először részt magyar kempo csapat nemzetközi harcművészeti versenyen, a World Congress szervezet Ausztráliában megrendezett világ kupáján.
1996-tól kezdődően rendszeresen megrendezésre kerültek korosztályonkénti magyar bajnokságok, továbbá elindul az első Hanshi Kupa is Tatabányán. Létrejött egy egységes vizsgáztatási szabályzat, kialakult a rendszeres tavaszi, nyári (edzőtáborbeli), őszi vizsgáztatási rendszer. Ez évben egy 10 fős magyar csapat vett részt a World Congress Egyesült Államokban megrendezett világkupáján.
Dr.Harnos Imre, a Zen Bu Kan Kempo stílus megalapítója 1938-ban született Dunaharasztiban. Fiatal korában kezdett el foglalkozni
harcművészetekkel, birkózásban ifjúsági válogatott volt, mindemellet judózott is. Az 1956-os forradalom után menekülnie kellett Magyarországról, Ausztráliában telepedett le. A harcművészetek iránti szeretete, érdeklődése ott is folytatódott.
Hét stílusban ( Judo, Shotokan Karate, Ju-Jitsu, Kyokushinkai Karate, Shorinji Kempo, Tae Kwon Do, Kempo Karate Do) ért el legalább sho dan (fekete öv) szintet.
Profi harcosként 15 országban 74 pénzdíjas mérkőzéséből 72- t megnyert. A küzdelemről gyűjtött tapasztalatait és sokoldalú harcművészeti tudását rendszerbe foglalva hozta létre a Zen Bu Kan Kempo stílust, melyet azóta szerte a világon ezrek gyakorolnak.
A Kempo jelentés az ököl törvénye. A kempo egy tradicionális távol keleti harcművészeten alapuló, korszerű, állandóan fejlődő és megújuló sport. Ez a harcművészeti stílus az európai ember számára, az ő kultúrájához, életviteléhez kialakított önvédelmi rendszer. Megtalálhatók benne a karate alapállásai, lépései, védései, ütései, mindemellett a karate és a thai-boksz rúgásait is gyakorolják a kempot tanulók.
Nem szabad elfeledkezni a judo, a jitsu, a birkózás fogásairól, földre viteleiről, fojtásairól, feszítéseiről sem, ami fontos, nem elhanyagolható része a kempo anyagának. Ezen felül megtalálhatóak benne az önvédelmi technikák és formagyakorlatok is, amit folyamatosan gyakorlnak és fejlesztenek a tanulók.
Itt igyekszek megválaszolni a leggyakrabban felmerülő kérdéseket a Kempo edzésekkel kapcsolatban.
Azok is elkezdhetik ezt a sportot, akik még eddig soha nem űztek harcművészetet?
-Igen, mivel a kezdőkkel a saját szintjükön foglalkozunk addig, amíg el nem sajátítják a szükséges alapokat.
Hány éves kortól lehet menni edzeni?
-4 éves kortól már el lehet kezdeni a Kempot. A gyerekek és a felnőttek külön edzenek.
Mit kell vinnem edzésre?
-Először elég egy hosszúnadrág és egy póló. 3 hónap Kempo után be kell szerezned az öltözetünket (Gi) és az egyéb küzdősport felszereléseket is.
Sajnos ahhoz képest, hogy egy magyar úriember Dr. Harnos Imre által kitalált és összerakott harcművészetről van szó, nem kap akkora média nyilvánosságot, még. De azon vagyunk, hogy minél szélesebb körben megismertessük.
Szerinted miért szorul ennyire háttérbe?
Olyan mértékű terhelést kapnak a Kemposok, ami megszűri az embereket. A mai mozgásszegény életmódban ez nehezen illeszthető be. A Kempohoz hosszú távra erős jellem kell, hogy minden edzésre lejöjjön valaki és végigcsinálja a magánélete mellett.
Már maga az elnevezés is izgalmas: egyfelől „Harcos szellem templomaként” fordítható, míg mások szerint inkább a „Szellem által vezérelt harc” fordítás a helyes. Ezen japán eredetű szavak egymás mellettisége pedig tükörfordításban teljesen értelmetlennek tűnik. Talán csak azok érthetik meg a szavak mögött rejlő választ, akik részesei a Zen Bu Kan Kempo által közvetített értékrendnek.
De miért is olyan különleges a Zen Bu Kan Kempo?
Jelenleg ez az egyetlen olyan harcművészeti stílus, ami foglalkozik thai-bokszal, földharccal, önvédelemmel, formagyakorlatokkal és töréstechnikákkal egyaránt.
Alapítása dr. Harnos Imre nevéhez fűződik. Noha már 1966-ban kísérletet tett a stílus meghonosítására hazánkban, az akkori politikai rendszer államellenesnek ítélte, így ténylegesen csak a ’80-as években kezdődhetett meg az oktatása.
Ha röviden szeretnék válaszolni a címben feltett kérdésre, akkor azt mondom: igen. Ha egy kicsit bővebben, akkor inkább úgy fogalmaznék, hogy gondolkodásában és oktatási metodikájában magyar és egyben európai, de ugyanakkor a test-test elleni harc már több ezer éves és ez minden népcsoport kultúrájában, történelmében megtalálható valamilyen szinten legfeljebb csak feledésbe merült, azaz ilyen értelemben egyetlen ma létező pusztakezes harcművészeti rendszert sem szabadna egy adott népcsoporthoz kötni.
Hiszen a több ezer év alatt már számos keveredés és továbbfejlődés valósult meg az egyes küzdelmi stílusokban. Ugyanakkor azt senki sem vitatja, hogy a keleti harcművészetek hatásosak és kellő írásos emlékekkel alátámasztva nagyfokú rendszerezettséggel mardtak fenn az utókor számára. Így tehát a Zen Bu Kan Kempo számára is kézenfekvő hogy a jól ismert és bejáratott japán szakszavakat és terminológiát használja a saját rendszerén belül.
"Hiszem, hogy bölcs lettem. Ma már belülről nézek mindent, nemcsak a testet, a lelket is látom és érzem. Megtanultam felemelt fejjel járni. Így nézem a világot, és nem lehajtott fejjel a port."
Charles Tame új ruhája
Hangosan beszélő email érkezik a Zen Bu Kan Kempo alapítójától. Minden kulcsfogalmat nagy betűvel szedett, minden második mondat végére felkiáltójelet rakott, az Ausztráliába küldött kérdésekre vehemens, világos, egyértelmű válaszokat írt. Kiabálnak hozzám a szavak, nyomatékosítanak az írásjelek, a nagy betűk tekintélyt és hangsúlyt adnak a szavaknak. Pár hónap múlva itthon pontosítunk, kiegészítünk, árnyalunk, végül minden a helyére kerül. És hogy ki az a Charles Tame? Ő az a férfi, akinek története a legjobb lezárása annak a könyvnek, amely a harcművészet titkait kutatja.
A ZBK Kempo stíluson belül és stíluson kívűl is sokan fogalmazták már meg és tették is fel nekem az alábbi kérdéseket, ezen kérdésekre adandó válaszaim sarkaltak arra, hogy egy csokorban összeszedjem és megválaszoljam ezeket a kérdéseket és ezáltal eloszlassak néhény félreértést illetve világosabbá váljon a helyünk és szerepünk valamint nézeteink a ma létező harcművészeti stílusok sokaságában.
Az emberek az egyszerűsítés kedvéért szeretnek sok mindent beskatulyázni, ami nem feltétlenül baj, viszont ebben az esetben lényeges, hogy a dolgokat a megfelelő skatulyába helyezzék el. Remélem, hogy az alábbi gondolatok ebben is segítséget nyújtanak mindazok számára is, akik más harcművészeti ággal foglalkoznak, vagy éppen laikusként tekintenek a harci művészetek gyakran káoszszerű sokaságára.
